Behunyt szemekkel----Wilhelem

Ha önmagaddal nem vagy kibékülve
nem kapsz feladatot amire születtél ,
az idő végzetes lesz  mulandó minden
nem kapod meg  azt ,mit adni szeretnél.

Gondjaid surranva felrepülnek tőled
két dimenzióban múlt és jelen között ,
vándorként kóborolsz mohón  keresed
a szerelmet mágikus erők derűjében.

És  csodák zokognak,halkan zörgetnek
ajtódon kívül,érzed a szavak érintését?
Varázsszavak simogatnak sebes kezekkel
kínt rekedt érzelmek néha  türelmesek.

És körül kell nézned ,lehet megértenek
ne gondolkozz azon miért mit teszel ,
hidd  hogy  látod a legféltőbb kételyed
légy vak és ne láss -mást nem tehetsz.

Énekelj belül, nem múló vibráló fénnyel
oltsad szomjad a legféltőbb nedűkkel
szereteted olyan legyen mint a szenvedés
szerelmet becsukott szemekkel vezesd .[W.B.]