A szépséges Zöldike
Mivel egy napsugár sem hatolt be az éjszaka sötétjében,és az összes állatok aludtak abban az órában álmodva szebbnél szebb történeteket.-nagy csend ülte meg az erdő mellett levő kis tavat is. Csak egy ki béka kölyök- Zöldike ,nem tud aludni és óriás szemeivel üldögél egy szép Tavirózsa levelén. A fején mindig egy kis sárga cilindert viselt ,mert azt gondolta magáról,hogy egy elvarázsolt béka. -O, de szerencsétlen vagyok-Borzasztó szerencsétlen -sóhajt nagyokat. -Na, mi történt ,hogy úgy elkeseredtél?-kérdezte kíváncsian a Tavirózsa -Hiszen eddig úgy ismertelek,mint a legvidámabb békafiókát,persze mikor látom a cilinderedet kissé nevetségesnek tűnsz. -Bocsánat hogy megzavartalak-szólt a béka megijedve, majd levette cilinderét és meghajolt a Tavirózsa előtt.-Ne haragudj ,de azt gondoltam már régen alszol. -Hogy aludnék Zöldike drága-én csak akkor alszom el,ha minden béka brekegés elcsendesedik. ha pedig ha már nem hallom a hangos vidám brekegésedet.,csak azutá