Járom az eerdot
Járom az erdőt, a bús bércfokot. Lelkem egykor itt mennyit álmodott! Rejtelmes világ, mélységes vadon, Tanúm voltál, s ujjongtál álmaimon. Aztán vihar jött, zúgó fergeteg - S ma, hogy itt járok ismét köztetek Rejtelmes világ, mélységes vadon, Légy tanúm újra, s zokogj a valón. K iáltanál a z é g re , tö n k rezú zo tt! K árpitja m e g se lib b e n , m iért kiáltnál ?T e g n a p a h o ld körűi, az é g i vá m n á l, M int la ssú bárka, e n y h e fe lh ő ú s z o t t ;K é ső b b a sz é l a holdra g y o lc s o t h ú z ó t'; K ö v ette d , sá rg a rabruhába já r k á l. . .K ig y ú l a g y o lc s a ló l? — csatára v á ltá l, H ab ár a lo m h a p erc is v o n v a kú szott .K orán é s k é n y sze r ed v e jött a n a p p a l, Zajszi'tó s bajtaszító su garak kal, A s z e n n y e s árba fú l, ha m o st k iáltasz D e m á m a é jje l! K ínok hám orába Ő rjö n g v e lé p sz c silla g o k m ám oráb a