Feleslegesen--WILHELEM
A magány már nem követ engem mérges nyilad sem száll belém , szabadon járkálok utam peremén bábjátékod ritkán közelit felém . Már nem jön rám a vészes vész szívem verése rendetlen ,elvész a ravaszul sorvadó szereteted , csak inog egyre a sors mellettem. Te akartad, vagy csak képzeltem hogy szerelmedet megnyerhetem sötéten ülsz, duzzad a dagály eléd, az apály titokban szárnyal felém . Ezek szerint egyre feleslegesen gyűlöltél engem hiába ,jegesen megöltél , amikor még lényegesen eléd tettem kedvem ezerszeresen. [W.B ]