Ha majd--WILHELEM
Ha szeretsz bármikor fogadok egy simító kezet ,egy csókot , bármikor kopoghatsz ajtómon éretted mindig itthon vagyok . Illatos levegőben kopogó vágy bent a szobámban a félhomály eleven ,nyüzsgő szavakat talál , mosolyában ott van a kék madár. Jöjj nyugodtan, szívem kitárom szürke napjaimban rólad álmodom , lobogva dúl bennem egy izgalom olyan vagyok mint egy fogyó hold. S ha majd ajtómon lakat csüng eltűnik ifjúságom meg az örömöm minden majd untat, de összeköt szerelmem ,emlék fátylak mögött . A szerelem egy tüzes álmodozás elvonul felettem mint egy fájó gyász csak meleg füst takarja már szobám szerelmesen simogatja lelkem buját. [W.B.]