Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

Gondolom, ha a sors éle merészel kint és bent is zúg a szél ereje, kell a valóság hogy végre megértsed percek alatt megváltozik kedve. Titkos álmodozás ,sorstól független legszebb érzésben is kegyetlen, hitünkben rettegett felismerések túl későn értik meg a lehetetlent. Velünk virrasztanak az adott évek elszabadultan keringenek a tervek s amikor a rózsák nyílni kezdenek szemünkben a tört fény kesereg . Új élettel egyensúlyozni mernénk, az idő nem számít, csak igék terve között fujj gyakrabban romboló szél, hatalmasabb a kiszabott törvénynél .

Máté  három napi futkosás után talált magának megfelelő szobát egy albérletit.  A ház egy meglehetősen nagy kert közepén állott.  Jó húsz lépésnyire, a kert északi felében, még egy villaszerű, tornyos épület magasodott; abban lakott a telek tulajdonosa. Az utca másik oldalán hulla kamra hangolta le az arra sétálókat, honnan naponta sokszor két-három szegényebb sorsú halottat is eltemettek. Máté István falusi fiú volt; egyetemre jött beiratkozni. Háziasszonyának fia egyidős volt Mátéval. A két fiatalember hamar összebarátkozott. A szoba kellemes volt. Két széles ablaka délre nyílt s csaknem egész nap verőfényben úszott. Az egyik sarokban zongora állott. A két kényelmes fotel mellett még egy tükrös ebédlő díván is lustálkodásra csábított. Máté  nagyon örvendett a zongorának. Még szüleinek írt levelében is megemlékezett boldogságáról.  Gimnazista korában nyolc évig tanult zongorázni a városi zenedében; és szenvedélyes muzsikus volt. Amikor hazajött az egyetemi előadásokró