Egyszerü élet ----Wilhelem
Az élet egyszerű és egyforma újéven ez a végső benyomásom kopog halványan ablakom vázára mint ha eső verné nyomorúságom. Várni kell míg kínálkozik alkalom várni azt mit kaphatok , vagy adok s nap végén mikor magamra nézek ugyanazt látom s halkan mormogok. Voltak édes napjaim néhányszor most mikor visszanézek sokszor mielőtt felgyújtanám a villanyom magamba látok ,de szívem zavaros . Gondolom más is így van mint én egymást váltogatja a fehért a sötét egy világban ravaszul keringőzünk követelőzve a csábos lehetetlenért. Türelem, félelem vezeti utunkat szeretet ,szánalom közben elmúlt marad a félelem kitöltve két karunk meglepődve elfelejtjük merre tartunk. [W.B.]
