Az igazi hős--Vilhelem
Nem az a hős ki szűk mellén dobot hord és felveri a föld hátán a sok port, nem az a hős ki minden fényes útra árnyékot vet és nyelvet égig nyújtja. A hős nem gázol könnyben s aranyban a hős szívében, alázat - harang van, mikor a sors nem dobja ránk haragját a hős elbújik hogy ki ne kacagják. Posztot ölt s mint a mezők parasztja, a föld sarát kenyér- heggyé dagasztja, vagy a vadonban szövi medve álmát és mintha káprázatos csodát látna. De ha iszonyat zúg szerte a földön a hős az éjből harcosként előjön amit őrült kéz szétszórt és lerontott, helyére tesz minden követ és csontot. Birokra kel az ordas farkasokkal s villát ragad ahol szemét s mocsok van, babér esőt szór rá a rettegő nép mikor a füstből s lángokból előjön, B