Ne itélkezz-Wilhelem
Ne ítéld el az ősi igazságot tudnod kellene az elejét ne hallgasd az érdes hangot csak a szépségek énekét. Oly értelmetlen néha minden hosszú éjek romantikája bennem ölelem mi elérhetetlen búcsúnál te vagy prédája. A hódító te vagy én a hódítás elérted buja szándékod, néha a Hold sem oly romantikás de éjszaka felém ragyog. A Sóhajok Hídján megállhatunk itt lassulnak a ladikok, vadul tomboló harc a hatalmunk elárasztjuk a világot. S az ellentétetek ősi követelésén lelkünk test és érvek ideje magába foglalja édes perceinket az élet szelíd ösztönét.