Ne itélkezz-Wilhelem

Ne ítéld el az ősi igazságot
tudnod kellene az elejét
ne hallgasd az érdes hangot
csak a szépségek énekét.

Oly értelmetlen néha minden
hosszú éjek romantikája
bennem ölelem mi elérhetetlen
búcsúnál te vagy prédája.

A hódító te vagy én a hódítás
elérted buja szándékod,
néha a Hold sem oly romantikás
de éjszaka felém ragyog.

A Sóhajok Hídján megállhatunk
 itt lassulnak a ladikok,
vadul tomboló harc a hatalmunk
elárasztjuk a világot.

S az ellentétetek ősi követelésén
lelkünk test és érvek ideje
magába foglalja édes perceinket
az élet szelíd ösztönét.