Tudtuk

Emlékszel, mikor először  találkoztunk 
Már nem voltunk  épp fiatalok
Házunk  mellett nyíltak  a virágok
Szívünkbe  sok fájó  emlék forgott.

Tudtuk,hogy nem lehetünk  boldogok
Meg akkor sem,ha egymást kívántuk
 Nézni kéz a kézben forrón.
Hogy viragoznak  tovabra is a virágok. 

Festett hajam alatt sok ősz  szál
De újonnan,ha láttalak  téged
S az együttlét  kedves perce
Megmutatta  a szép messzeseget. 

A tukrunkben  kerestük a holnapot,
A sok emlék  mellett sokat  mutatott 
Ekkor  váltunk igazi baratta 
Ezen a nyáron, mikor  szél  sem fújt. 


Orminisan- Vilhelem  Margaréta 
30.01.2022.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amerre mentem

Menni valahova

SZŐLŐSZEDÉS