Tudtuk
Emlékszel, mikor először találkoztunk
Már nem voltunk épp fiatalok
Házunk mellett nyíltak a virágok
Szívünkbe sok fájó emlék forgott.
Tudtuk,hogy nem lehetünk boldogok
Meg akkor sem,ha egymást kívántuk
Nézni kéz a kézben forrón.
Hogy viragoznak tovabra is a virágok.
Festett hajam alatt sok ősz szál
De újonnan,ha láttalak téged
S az együttlét kedves perce
Megmutatta a szép messzeseget.
A tukrunkben kerestük a holnapot,
A sok emlék mellett sokat mutatott
Ekkor váltunk igazi baratta
Ezen a nyáron, mikor szél sem fújt.
Orminisan- Vilhelem Margaréta
30.01.2022.
Megjegyzések