Világváltozás--WILHELEM
Oly tarka zűrzavaros ma a világ bár felettünk most is kék az ég, de ma oly csendes kíváncsiság ahogy botladózik egy sietős nép. Színes képes játéknak látszó a sok ember kik dolgukat űzve, rohannak az életnek mezején furán keringve gondjuk velején.. Senki sem ismerős, idegen arcok rengnek tőlük az utca sarkok, ember szívek ,bizalmatlan mosolyok, megtelik velük népesen a parkok. Ma minden más, talán majd holnap, feloldódik a nyögéses nyomorúság egy új élet megmentett szívekben és kifakad mosolya a szeretetnek. Tarka népes vlág talán nem is a miénk, talán csak tévedésből vannak velünk, melegség sugárzik összefont karomból széttárom karjaim,hadd repüljön feléjük. Hadd ,hogy teljen meg apró szívekkel minden jött-ment bús, sietős ember, a világ szép mert a tövis is magból kél talán mindahányan fészket építenek.[W.B]