Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

Én láttam a Télapót nagyon öreg volt fehér szakállat simogatta hátán piros takaró kezében egy vastag bot batyujába beledugott minden jót. Távol egy bájos országban él magában , ahol még senki sem járt füstös kis szobában ajándékot gyárt jó kislányok és fiúcskák  örömére. És pipázik az öreg egyre a napok telnek  és ha a tél közeleg a jó kis meleg házakban, őt várják  az emberek és jó  gyerekek . És kedvességében   az Isten megsimogatta a földet ,  arany cérnára tűzte  az ég peremére a Jézuska  arany csillagját s mellé helyezte a Mikulás hátizsákját , angyalkák is segítettek. Minden évben e napon játékot szór kis cipőkbe,csizmákba amit talál az ablakban s a kis szarvas  ki őt kísérte kacagott örömében jaj de jó-jaj de jó , itt van újra a Télapó.

Gyötör az álmatlanság némán párnánk gyűrött, hajam bomol , s fülledt éjszakának árnyékán gyönyört ölelünk kéjjel szabadon. Mindketten egyre gondolunk pókhálón futkos csillagunk nyugtalan kis rezzenetként meditáljunk egymást untalan. Az égnek kékes boltozatán minden csillog szétszórtan halántékodhoz bújva sóváran alkonyatig arcod csókolom. S ha virrad sárgás bíborban szíved lüktetését hallgatom s a napnak déli horizontján csókról csókot szomjazók. Homokóránk fogyó ébrenlétben szemcséit szórja az estén át szemmel szemet keres pupillánk kéjes ölelésnek kedvtelésében. .{W.B.}