KIvágott fák története
Megritkult már a nyárfák levele dúsan terül a réti fű vele hosszan, amint ragadja el a szél mint egy királyi, arany szemfedél. Kinti hegyeken, a fosztott völgy körül az erdőn bús, borongós köd ül az égről szürke felhők csilingelnek csak a fű él s a nyárfalevelek. Csak a zöld fű s a vén levelek élnek. sárgán ragyognak, öntüzükben égnek mint aranyfényű szikrák hullanak mint egy-egy nyári óra - pillanat. Alig van levél a fákon, hullva hull, s a zöld mezőre, hosszan, úgy borul mint arany árnyék, ott fekszik talán a nyárnak múlt arany ravatalán. Sáros úton rohan velünk a gép Betakarított már a mezei nép Rohan a gép és rohan az idő. jön a falu, jön tűzhely és temető. .