Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

Kéklő jeges hegyeknek ormán még csüngnek hó morzsák, csak tüzes sugarakban locsog a latyak, lángoknak táncán. Gyopárok varázsos virága meg tündököl a csúcsokon bóbitás árnyak sóhajtásán kinyílt, szelid vágyat tipornak. És fényt vibrálnak fecskék, a türkizkék égnek hajnalán, alattuk állnak tömjén füstben kéklő hegyek, hősies szilárdan. Csodák világa ködnek derekán , értelmetlen  repdes buja szélben, körülöttük szállnak apró évek, minden sóhajban kis  remények. A hegyek világa éjjel nappal, kiszorítja vágyait magából sok kúszó indák külön kinyílnak sebet ejtve, s szentté hervadva. Magasztos hegyek árnyékában, ködös reggelen fenyők sorakoznak, szűrt résekkel keményen taposnak megszűrt sejtelmet sóhajtásokkal. Oly szépséges hegyeim csodái feslett csillagok alatt azurt nyílnak, s az örökösen hazatérő hold fényei szivárvány színekben vágyat taposnak./W.B./

Te édes Ránk záródó éjben, te édes a boldogság ránk ereszkedett , tudjuk , hogy mi ketten mindig ugyanazt keressük a vacogó éjben , forró álmokat szívünk hegyén , amíg a szikra lobban egyre -egyre félelmesen , a játék húrjai kegyetlenek véges ütemből a végtelenig elvesztődnek. De nem menekülhettünk , a titkos vágy oly egyszerű csak ölelni és ölelni , amíg a ravasz Ámor kacag felettünk . Kígyózó karok,könnyű testek , ittas gyönyörök , majd könnyek s a vágy marad gyötörten ott menténkben , ahol a szerelem született. Majd jönnek a könnyek melyek lezárnak mindent félemletesen. [W.B.]