Szabina és a béka
Volt egyszer mint még soha , egy csodálatos lány Szabina néven Jó lány volt, de nem túl okos, de vidám, de nem mondhatjuk, hogy a szépség ragyogott; és mint kiderül, minden rendben lett volna, ha nem lett volna egy rossz mostohaanyja. Tehát a gyönyörű ruhák, édes sütemények és a barátokkal való játék élvezete helyett a házimunkát kellett elvégeznie: padon térdepelve mosta a padlót súrolókefével és könyökig feltűrt blúzban hideg vízben mosta a ruhákat. . És minél keserűbb volt a munkája, annál inkább utálta mostohaanyját. Ha éjjel ébredt meg akkor nem volt elég korai; ha ebédet főzött, akkor nem volt elég jól főzve. Szegény Szabina naponta olyan hosszú ideig dolgozott, és a mostoha anyja mindenkinek azt mondták, hogy nem egészen normális. Egy napon a mostohaanyja úgy döntött ,, hogy megszabadul tőle. -Te gyerek - mondta -, vedd ki azt a szitát, és menjél a Világ Végére a szökőkúthoz s amikor megtaláltad, töltsd meg a szitát vízzel, és hozd vissza nekem. És ne feledd, ne paz