Köszönöm--WILHELEM
Köszönöm ,hogy kitartottál mellettem nem feltűnő ,hogy konokul mi ketten mindig összeölelkezve a tömegben egyre egymást keressük szemeinkkel. Köszönöm hogy mindig mellettem minden voltál, ami tőled telhetett, velem szemben a kifürkészhetetlen meg-meg próbált szövetkezni ellened. Milyen egyszerű, szeretsz, szeretlek, lehetnénk könnyed személytelenek, megpróbáltunk mindent kíméletlen, de van benned minden hova lennem. Kitárt karodban meleg vágy , ölelés, titkos vágyam, mondd, hová tereljem ha szerelmünk, amely annyit veretett közöttünk maradt mint legfőbb érdem. Már az ész se gátol nagy gyönyörben boldogságunk egy magános, lendület összekötnek zenélő emlékek kegyelme mely zúg s én hajlok mint a nád benne. S ha végtelen őszülő estéken hidegben egymáshoz bújunk a kályha melegében még száll felém édes forró leheleted tudom hogy kellek,tudom hogy kellek.