Jól meggondoltan---Wilhelem
Csak óvatosan bújt ki a gyűlölet majd felszabadultan tört rám végre és merészen fenyeget vad szemed- meg ne próbáld , meg ne tedd . Először megfertőzted testem majd szívem ,lelkem lett beteg , persze ki maga sorsa igazát élte így nem lettem kivétel előtted. Nem tudtam megérteni sosem ki adott örök hatalmat felettem és ma sem tudom igazán miért nem hagytam el emésztő ideged. Utálom e zűrzavart , létem nehéz, testem lázasan vacog melletted bevallom bár szégyellem de legyen ölni tudnálak de értelmetlen lenne. A vad szerelemből maradt mellőzést bátran kiállom gyenge testemmel szilajon lobogó villám szemed sem, tudná megállítani menekülésemet. Nem mondsz le rólam, csókod méreg csak ösztöneid és féltékenységed mi tartja kötél helyett szerelmünket fejedre őrületet szitált illetlenséged . Nem érted a nap egyszer eltűnhet az életem vidámabb volna nélküled cipőm kopog a macska köves úton az embereket nézem,amíg megunom.[W.B.]