Csinalhatsz amit akarsz
Csinálhatsz, amit akarsz végre, nem zavar szemtelen nézeted, bűnbánatom a zsebembe rejtem, ha netalán elfogna védekezésed. Kiütött a csömör piros ajkamon, mégis kockáztatsz ártatlanul, gondolod, nem vagy énednek ura, hadd, hogy magyarázzam meg újra. Gyakran ébredek hétköznapokon mázlisan, bonyolítom a mondatod, mondd, miért dereng fény arcodon, mikor még a bókod is ártalom. Vedd kihívásnak kemény szavaim, fesd az ördögöt gyakran a falra, mérgezd meg vizemet határozottan, s gondolj a félszavaim kiáltására. Fond magad köré sok lódításaid, mik legyenek neked boldogságaid, csábításaid fedezzék ostobaságaid, durrants, hogy hallják kiáltásaid.