Csinalhatsz amit akarsz

Csinálhatsz, amit akarsz végre,
nem zavar szemtelen nézeted,
bűnbánatom a zsebembe rejtem,
ha netalán elfogna védekezésed.

Kiütött a csömör piros ajkamon,
mégis kockáztatsz ártatlanul,
gondolod, nem vagy énednek ura,
hadd, hogy magyarázzam meg újra.

Gyakran ébredek hétköznapokon
mázlisan, bonyolítom a mondatod,
mondd, miért dereng fény arcodon,
mikor még a bókod is ártalom.

Vedd kihívásnak kemény szavaim,
fesd az ördögöt gyakran a falra,
mérgezd meg vizemet határozottan,
s gondolj a félszavaim kiáltására.

Fond magad köré sok lódításaid,
mik legyenek neked boldogságaid,
csábításaid fedezzék ostobaságaid,
durrants, hogy hallják kiáltásaid.