Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

 Ket kis szocska ,konnyu ,lenge mintha sulyuk nem is lenne Mindorokre--soha Pedig hanyszor borus vegzet miattuk hany sziv elverzett mindorokre-sohasem Oltari esku szall magasba egy par arcot a konny mossa mindorokre -sohasem. Nem hagyom el soha kezed mindorokre tied leszek Mindorokre-sohasem Maskor meg vad indulatban szivedbol,mint szikra pattan mindorokre-sohasem Elhagylak en mindorokre nem bocsatok meg en tobbe mindorokre-sohasem Konnyelmuen mondtad s jatszva s lesz az elet egy sulyos lava mind-sohasem, Ket kis szocska,veg meg kezdet rajtuk konnyharmat rtemeg Mindorokre-sohasem veg meg kezdet

 A rim vendege vagyok egy ido ota vagy inkabb o az en vendegem jon sok kicsi szoveggel furcsa jel s en szoabrakkal megvendegelem Csak jatek ezt udom szende tunderi feny   ezust zene,sarkantyupemges de benne remeg a vegtelenseg szorongo elet s halal feltes. A kétségbeesett vágyy és a szornyu nagy eletkin,a forro hideg laz, Benne egnek gyongyviraag csengettyu hus moha es sotet erdelyi fak

Az üvegharang alatt A nyugalom s a csend üvegharangja borul rám hűvösen,dermedten csitítja sajgón lázadozó vérem tán úr lehet a szívem felett. Csendesít,békit.égre törő vágyam, lángját oltja ,betakar és elfed így majd a zsongító magány elaltat s megpihenek mint a fáradt gyermek. De hasztalan a vágy ,a vér s a lázam érzem nem tűr féket sehogy magán fénye tüze magasra csap ,merészen s gyújt és rombol és pusztít a lángja. És fejem gőggel emelem a magasba élet kell,cél kell.mozgás ,nyugtalanság és hangom óriás erővel szakítja ahol a csönd feszült üvegharangját..

 Ma olyan volt a lila hegysor mintha vigyázva orként állna az éden korül.ahol egykor kiserkent gyermekkorom álma. Ma olyan volt a fenyves árnya mint hogyha huvos kripta lenne mint,hogyha csak egy estre várna hogy mindent eltemessek benne. S a szello ,mintha sohaj lenne ugy hullott ma az est homalyba, mintha valaki messze menne s az orok bucsu nagyon fajna-----------.

  Szívem hallgat mint a sír Rá fekszík az alkonyat Távol mozdony füttye sír sír egy távoli vonat. Mit csináljak,két szemem álmatlan sotétbe néz sírva mondom -édesem s bénán visszahull a kéz/ Tárul,esd és visszahull édes ,édes,édesem lásd a lámpám éjbe full s itt maradtam rémesen. Arva ,busan ewgyedul mind surubb az alkonyat ram a banat estje ul, s bug egy tavoli vonat.