Tavoli harangszo---WILHELEM
Távoli harangszó ,zeng az égen szeszéllyel érzem ,micsoda éjjel, sétálnék veled mindig szerteszét teli titokkal,bármily veszéllyel. Megszoktam lassan a hallgatást ugyanúgy a végtelen süket dumát, napok óta él bennem a hitvallás egyre várok rád él a bizakodás. Nem látok semmi jelt az égíven így testemből s időmből kilépek, csak harang zene kong mellettem és legszebb üzenetet küldi nekem. Egyedül az éjszakában lassú léptek idegeim táncolnak túl veszélyesen madársikolyok tompán ütődnek vízen véresre marják megsebzett testem. Hiába vádolnak lehangolódott igék béna számra lakatot vert az elviség valahol kiáltás feszül éji levegőben de nekem mindenem itt a szívemben.