Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

 Ha vágytam egykor az édes dalra Mint barna éjfél a szőke napra Akkor ma jobban vágyom azt Miket a szívbe csak Isten áldhat.   Akkor szebb szívem mai zenéje. Ha vágytam egykori csodás szerelmet, Milyeket csak bohó madárka zenghet, Akkor ma százszor édesebbet érzem.   Ha tudtam álmot valósat vágyni Melyről nem hittem teljesülést. Most markomba tartom a végét.   Akkor e valós csoda, vagy bármi Legyen, egy szebb,mi mindennél szebb, hogy csodájára járjon mégis valaki.                    ,                     

 Én magam szabtam ki a világot magamnak kört, életet, levegőt és teret. Ha akarom, van más, ha kell, ez van csak, De más körök meg nem szédítenek.   Magam épített trónon ülők  más korona nem ékíti fejem másokkal érte sohasem harcolok s ha nem lesz soha,azt sem szégyellem.   Szívem felé mindenik út szabad. Ki hozzám jön enyém. S övé vagyok. hol enyémek az eszmék,és szavak.   S iga sem lesz mert azt utálnám Az én világom kis, de zárt világ, hol enyém minden vihar, minden láng  

 Vagyok egy messzi, távoli,idegen planéta lakója kit földre hullatott a Sors Édenből a sivár valóba.   Szívemben csupa régi kép Lelkemben csak tűnt álmok élnek Ezért nem illek ide én én sem értek, s engem sem értnek   A föld, s lakói énnekem mind ismeretlen, furcsa titkok. S úgy néznek itt most engemet miként egy oldhatatlan titkot   Közöttünk nincs semmi kapocs A szavak, hangok, jelek másak Más az érzés, a gondolat- lándzsákként feszülnek egymásnak.   Egymással szembe gőgösen villan a szem, támad a lélek S hull az ütés, nyílik a seb érzetén egymás erejének.   Örök dac és küzdelem ez Lankad mindkettő, s mégse hagyja És állni fog végig a harc, míg le nem hullok szívszakadva.