Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

A sok közös mozdulatokból összegyűlő apró érintések és félénk törékeny érzelmek ráncaiban is, légy mindig ember.. Mert színes üvegfalak árnyain inognak sötét idegen lelkek, s karolásaink néha hasztalan forró csókjaink érintése hideg. Porba hullnak elsírt alázatok, karjaink búsan sötét vermek de erőnkön túl az akarataink maguknak mindent megteremt. valóságot, bájos álmok helyett fényt és inogó árnyékot falevélen, s felvillanó víg holnapot látja, miközben némán tegnapot siratja. Mert kering az idő nesztelen, egy nap tél van aztán meleg, jönnek mennek a virágzások, mi maradunk mindig ugyanazok.....

Mi-e dor de cerul de acasă unde mă simt in siguranță, de păsări născute printre stele de mirosul ierbii parfumate. Mi-e dor de apele cristaline, ce nu se găsesc nicăeri in lume, de cocorii mei cu zborul lin şi de mirosul copacilor de tei. Mi-e dor de brazii cei falnici ce se inaltă din pământ, neclintiti de căprioare ce sar peste butuci, de miei grăsuţi cu blana cârlionţi. Mi-e dor de familia mea blândă de mama mea cu gânduri liniştite de perechea mea ,care mă aşteaptă mi-e dor de tot ce inconjoară casa. Şi dacă câinele meu sare pe mine, ştiu că am ajuns acasă cu bine. uşa se deschide parcă printr-o minune, iar eu păşesc inăuntru cu veselie.   [W.B.] [W.B.]