Lulu cica bánata-Wilhelem
- Miért van szerencséje minden macskának, és csak nekem nem volt jó szerencsém?-szomorodott Lulu,a fekete cicus nagy bánatosan..
Lulu cica úgy gondolja, hogy a házban most csend van . Ez egy nagy dolog.
-Ilyenkor kellene kipróbáljam a tejföl nyalást csettintett a nyelvével Lulu.
- Egy kis tejszínt kívánok már régóta de sajnos nekem nem adnak.
- Bezzeg a barátnőm a Lili szinte mindennap tejszínt meg tejfelt eszik.
Épp a tegnap mesélte a barátnője , Lili, hogy milyen jól eltalálta a házat , milyen szépen kezelik, mindenki szereti őt, simogatja őt, megcsókolja és hagyják hogy aludjon a gazdasszony lába mellett. És minden nap kap tejet ,tejszínt ,tejfelt amit akar .
- Nem mint ő ebben a hidegben tele sebekkel vacog kint egy szemetes kukában.
Ő egy macska,mégis, nem akárki, egy macska, nem egy vadállat aki a szemetes kukában kapjon szállást.
Ma elhatározta hogy megkóstolja a tejfelt ,amit végre is hajtott hogy legalábbis megismerje az ízét, és elmesélje szerelmének a Lilinek ,. ,mert Lili a legjobb baratnője.. Micsoda nagy felhajtást csapott a háziasszony ,amikor észrevette l Mert elkapta épp amikor nyalta a tejfölt.
.. Lulu hamar elbujt az ágy alá ,de ott sem kapott menedéket ,mert egy seprűvel kipenderítette az ajtón a háziasszony.
Arra bezzeg nem gondolt a háziasszony ,hogy kint fagypont alá esett a hőmérséklet.
Szőrméje van az igaz , de az nem elég mert a fagy a csontjaiba hatol, Meg fog halni, megfagy, és úgy tűnik, hogy Bodri most a házikójából vígan figyeli őt ahogy fagyoskodva rázza a hideg. Kényelmetlenül érezte magát de nem volt mit tegyen .Nem volt nagy barátságban a Bodrival.
Igaz, hogy amikor Bodrit láncra kötötték ő is örvendett, mert félt Bodritól,,akár a gyerekek akiket rendszeresen megugatott.
Az egyik köveket dobott, de a többiek jó gyerekek voltak. Oké, gyerekek ...megértelek titeket.
De ő? Miért volt bűnös abban, hogy félelmében elmenekült .Egyszer fel kellett másznia a ház tetejére is hogy megszabaduljon a kutyától.
Ezt nem felejti el Bodrinak .. Nem tudja, miért gyűlöli őt annyira keményen, nem érdekli őt, de azért sajnálja hogy láncra verték Micsoda a gonoszok a gazdák és a Bodri nem is harap csak ugat inkább . ... Bár fázok most , és éhes és szomjas vagyok de azért hűséges vagyok én is és , Bodri is a gazdákhoz. arra, hogy életüket bármikor feláldoznak érettük.
Ő nem bocsát meg nekik. Természetesen, ha életben marad, mit nem hisz el ... Holnap reggel biztos fagyott állapotban lesz reggelre.Akkor majd sírnak utána.
A hó olyan hideg, hogy melegnek érzi talpát. Szinte égeti talpát. Egy kicsit sétál, azután arra gondolt ,hogy nem áll messze a Bodri ketrecétől úgy gondolja ,hogy inkább közelebb megy a ketrechez és ha majd ugat a Bodri a gazda meghallja , de talán jobb is lenne .
-Hadd hallják hogy egy kutya megette a macskát.Az is megtörténhet ,hogy segítséget nyújtanak majd
ha a gazdák meghallják a sikolyait, jönnek, hogy megmentse őt, . Ő megbocsát a gazdasszonyának, - Persze akkor szeretik amikor a megfogott egérrel bemegy a gazdához ,akkor megsimogatják a hátat. Ő ragaszkodik a házhoz vigyázz, megfogja az egereket a pincében , és amikor a vacsoráznak házban viszi, türelmesen várja, hogy néhány morzsát dobjon az asztalra.
Mindebben Zorán is szokott segíteni . -Azért nem olyan kegyetlen ez a Zorán -mélázik magában Lulu.
-De jaj de hideg van. És így a gondolataival elfoglalva mind közelebb ment a Zorán házához ,aki nagy csendben van.
-Miért olyan csendes?- Úgy tűnik, alszik. mintha macska lenne..
- Rendben, rendben, a cica dühös magában.De hirtelen elhatározza magát.
-Ha Mohamed nem jön a hegyre, Mohamedhez megy a hegy -szokta hallani az emberek szavait.
Így hallja az emberek, akik néha és habozás nélkül azt mondják, hogy ragaszkodnak hogy Zorán ketrecben üljön .Sok mindent ért az emberek szavaiból.
És ő ,ő hol aludjon ?
- Szép lassan beosont Zoránhoz várva ,hogy mi fog történni?-,aki mély álomban volt
- Fussatok - kiáltja álmában! Ne verekedjetek -kiabál megint és hegyezi a füleit.
-Ha jön, várjon!
- Hagyjad a Holdat !
Zorán egyre az álmait kiabálja ,amiből semmit nem ért Lulu.
- Ez Zorán vagy van valaki más?
De nem ..- Ez Zorán.
Mi történt vele? Nincs ilyen dolog! -nem haragszik egyáltalán ,még csak nem is morog.
- Alszik, álmodik.
Akkor Lulu szép lassan befészkeli magát Zorán mellé a jó melegbe.
Zorán érdektelenül nézi a félig megfagyott Lulu-t. Majd hátat fordít neki .
Majd morogva csak ennyit mondott:
-Jó idokat élünk ,hogy egymásra szorultunk.
Reggel korán amikor a gazda felébredt .ki megy az udvarra ,hogy enni adjon Zoránnak .
Meglepetésében nem tudott szóhoz jutni .
Egy nagyot kiáltott a házban levőknek :
- Nézzétek - kiáltott. A Lulu a Zoránnal alszik.
- Ha! Ha! Ha!
- Egy kutya és egy macska! Nem hiszem el! Lulunak még ép a bőre -kiáltja a gazda .
Ha! Ha! Ha!- Ez a cica valóban bátor.
Kínt már magasan jár a Nap,amikor Lulu kikecmereg a Zorán házából.
- Igen . csak kacagjatok. - gondolja Zulu.
-Ha megfagytam volna senki nem kacagna.-hebegte sértodotten.
Ettől a naptól kezdve Lulu és Zorán nagyszerű barátok lettek. Terjessze el ugyanezt a helyiséget, sőt ugyanezt a szalmát enni, mert a macska nem jön a házba. Néha Lulu mászik a börtön hátsó részén, és a bőrét firkálja. Néha elengedi, hogy lenyomja, Ţagan nem dühös, ez történik a játékban. Ki gondolta volna, hogy egy ilyen tüzes látszat olyan jó szívvel bír? Mindenki meglepett az ilyen barátságon, mintha nem tudnák, hogy néha bajok hozzák az ideges embereket ...
Lulu cica úgy gondolja, hogy a házban most csend van . Ez egy nagy dolog.
-Ilyenkor kellene kipróbáljam a tejföl nyalást csettintett a nyelvével Lulu.
- Egy kis tejszínt kívánok már régóta de sajnos nekem nem adnak.
- Bezzeg a barátnőm a Lili szinte mindennap tejszínt meg tejfelt eszik.
Épp a tegnap mesélte a barátnője , Lili, hogy milyen jól eltalálta a házat , milyen szépen kezelik, mindenki szereti őt, simogatja őt, megcsókolja és hagyják hogy aludjon a gazdasszony lába mellett. És minden nap kap tejet ,tejszínt ,tejfelt amit akar .
- Nem mint ő ebben a hidegben tele sebekkel vacog kint egy szemetes kukában.
Ő egy macska,mégis, nem akárki, egy macska, nem egy vadállat aki a szemetes kukában kapjon szállást.
Ma elhatározta hogy megkóstolja a tejfelt ,amit végre is hajtott hogy legalábbis megismerje az ízét, és elmesélje szerelmének a Lilinek ,. ,mert Lili a legjobb baratnője.. Micsoda nagy felhajtást csapott a háziasszony ,amikor észrevette l Mert elkapta épp amikor nyalta a tejfölt.
.. Lulu hamar elbujt az ágy alá ,de ott sem kapott menedéket ,mert egy seprűvel kipenderítette az ajtón a háziasszony.
Arra bezzeg nem gondolt a háziasszony ,hogy kint fagypont alá esett a hőmérséklet.
Szőrméje van az igaz , de az nem elég mert a fagy a csontjaiba hatol, Meg fog halni, megfagy, és úgy tűnik, hogy Bodri most a házikójából vígan figyeli őt ahogy fagyoskodva rázza a hideg. Kényelmetlenül érezte magát de nem volt mit tegyen .Nem volt nagy barátságban a Bodrival.
Igaz, hogy amikor Bodrit láncra kötötték ő is örvendett, mert félt Bodritól,,akár a gyerekek akiket rendszeresen megugatott.
Az egyik köveket dobott, de a többiek jó gyerekek voltak. Oké, gyerekek ...megértelek titeket.
De ő? Miért volt bűnös abban, hogy félelmében elmenekült .Egyszer fel kellett másznia a ház tetejére is hogy megszabaduljon a kutyától.
Ezt nem felejti el Bodrinak .. Nem tudja, miért gyűlöli őt annyira keményen, nem érdekli őt, de azért sajnálja hogy láncra verték Micsoda a gonoszok a gazdák és a Bodri nem is harap csak ugat inkább . ... Bár fázok most , és éhes és szomjas vagyok de azért hűséges vagyok én is és , Bodri is a gazdákhoz. arra, hogy életüket bármikor feláldoznak érettük.
Ő nem bocsát meg nekik. Természetesen, ha életben marad, mit nem hisz el ... Holnap reggel biztos fagyott állapotban lesz reggelre.Akkor majd sírnak utána.
A hó olyan hideg, hogy melegnek érzi talpát. Szinte égeti talpát. Egy kicsit sétál, azután arra gondolt ,hogy nem áll messze a Bodri ketrecétől úgy gondolja ,hogy inkább közelebb megy a ketrechez és ha majd ugat a Bodri a gazda meghallja , de talán jobb is lenne .
-Hadd hallják hogy egy kutya megette a macskát.Az is megtörténhet ,hogy segítséget nyújtanak majd
ha a gazdák meghallják a sikolyait, jönnek, hogy megmentse őt, . Ő megbocsát a gazdasszonyának, - Persze akkor szeretik amikor a megfogott egérrel bemegy a gazdához ,akkor megsimogatják a hátat. Ő ragaszkodik a házhoz vigyázz, megfogja az egereket a pincében , és amikor a vacsoráznak házban viszi, türelmesen várja, hogy néhány morzsát dobjon az asztalra.
Mindebben Zorán is szokott segíteni . -Azért nem olyan kegyetlen ez a Zorán -mélázik magában Lulu.
-De jaj de hideg van. És így a gondolataival elfoglalva mind közelebb ment a Zorán házához ,aki nagy csendben van.
-Miért olyan csendes?- Úgy tűnik, alszik. mintha macska lenne..
- Rendben, rendben, a cica dühös magában.De hirtelen elhatározza magát.
-Ha Mohamed nem jön a hegyre, Mohamedhez megy a hegy -szokta hallani az emberek szavait.
Így hallja az emberek, akik néha és habozás nélkül azt mondják, hogy ragaszkodnak hogy Zorán ketrecben üljön .Sok mindent ért az emberek szavaiból.
És ő ,ő hol aludjon ?
- Szép lassan beosont Zoránhoz várva ,hogy mi fog történni?-,aki mély álomban volt
- Fussatok - kiáltja álmában! Ne verekedjetek -kiabál megint és hegyezi a füleit.
-Ha jön, várjon!
- Hagyjad a Holdat !
Zorán egyre az álmait kiabálja ,amiből semmit nem ért Lulu.
- Ez Zorán vagy van valaki más?
De nem ..- Ez Zorán.
Mi történt vele? Nincs ilyen dolog! -nem haragszik egyáltalán ,még csak nem is morog.
- Alszik, álmodik.
Akkor Lulu szép lassan befészkeli magát Zorán mellé a jó melegbe.
Zorán érdektelenül nézi a félig megfagyott Lulu-t. Majd hátat fordít neki .
Majd morogva csak ennyit mondott:
-Jó idokat élünk ,hogy egymásra szorultunk.
Reggel korán amikor a gazda felébredt .ki megy az udvarra ,hogy enni adjon Zoránnak .
Meglepetésében nem tudott szóhoz jutni .
Egy nagyot kiáltott a házban levőknek :
- Nézzétek - kiáltott. A Lulu a Zoránnal alszik.
- Ha! Ha! Ha!
- Egy kutya és egy macska! Nem hiszem el! Lulunak még ép a bőre -kiáltja a gazda .
Ha! Ha! Ha!- Ez a cica valóban bátor.
Kínt már magasan jár a Nap,amikor Lulu kikecmereg a Zorán házából.
- Igen . csak kacagjatok. - gondolja Zulu.
-Ha megfagytam volna senki nem kacagna.-hebegte sértodotten.
Ettől a naptól kezdve Lulu és Zorán nagyszerű barátok lettek. Terjessze el ugyanezt a helyiséget, sőt ugyanezt a szalmát enni, mert a macska nem jön a házba. Néha Lulu mászik a börtön hátsó részén, és a bőrét firkálja. Néha elengedi, hogy lenyomja, Ţagan nem dühös, ez történik a játékban. Ki gondolta volna, hogy egy ilyen tüzes látszat olyan jó szívvel bír? Mindenki meglepett az ilyen barátságon, mintha nem tudnák, hogy néha bajok hozzák az ideges embereket ...
Megjegyzések