Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

JÓZSEF ATTILA VERSEI Nincsen apám, se anyám. Budapest. Genius. Nem tudom, ki ez a nyilván nagyon fiatal költő, akitől máig nem olvastam többet két-három versnél. Néhány hangjából az az érzésem támad, hogy Erdélyből kellett elszármaznia s mind beljebb, beljebb falom magam a könyvében. Senkire se hasonlító, üde frissességű talentum, kamaszosan hányaveti s egy-egy rátapintó szép szavával tudatalatti mélységekbe villant be. Fiatal ember, aki fiatalon megtalálta a maga hangját s a fiatalság tiszta dalát énekli. Csakúgy perzsel a szerelme s a lázadozásában van valami a fiatal kakasokéból. . Az egész világ ellen szól a ber- "zenkedése, amely őt kallódni engedi, mikor a szíve tele van kincsekkel. Csokonaira emlékeztet ez a gazdag kedély s játékos hányavetiségében Tamási Áronra hasonlít, de más, mint az egyik s más, mint a másik. Kézen fogva jár a természettel; egy vele, mint a földből fakadó fűszál. S formáiban valami új népdal születik, mely túl az elrontott, városivá mesterkedett népdal...

Kerüld  a haragot, lelked töltse szeretet s bármily kevéssel bírsz legyen elég, szédülsz, ha tőrekedsz, fertőznek kincseid, sikered  megront s gyűlöl majd a nép. S az ősi törvényed segít majd, ne félj ne egyengesd mindazt , ami ferde itt, s ne lesd a forgó véletlen kegyelmet békesség csöpp dolgokban  is rejtőzik.  Akármi jutott  neked, legyél szerény ha hatalomért  küzdesz, elporlaszt a vég hisz nem honod e föld, és annak  völgyei, ember feledj  mindent, mint állat ketrecét! Társad  a szeretet  lángja-útján arra lépj lelked ott kap , szeretetben segélyt s az ősi igazság megvéd  majd, ne félj többet ne kérj, mint sorsod rak eléd. [W.B.] .