Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

Megint álmok csapnak fel felettem a lélek belsejét mossa a legtömeg , mi bennem maradt bölcsességgel szívem körül ismeretlen érzéssel. És valahol felbukkan a zongora dala egy ideig hallgatom ,majd kalamajka bontja ki szégyenét,lerázva magáról az átszellemültség bizalmas határát. Kitöredezett lett és mélyen bonyolult a kapcsolat két ember egyezésében szinte magától indult magatehetetlen visszafordulás nincs nem fér az időben. Ki a hibás kérdem, véletlen sem egyszer az idő kiszámított órák percek hatalma rendezi magát egy  megérthető mentség a két egyenes szétszórtan  is lephet. S ha majd találkoznak újra az időben minden érthetőbb lesz ,de megvetően hallgatom újra a zongora tündöklését megért egy búcsút kijátszva öleléseket.

Én vagyok az a kakás baba , akit bátyám nem várt soha létem nem  angyal ajándéka engem most hozott a gólya . Szervusz testvér- jöjj közelebb nem félj sosem bántlak téged , tudom nem vagy barátságos változtasd meg rossz szokásod. Hé- te öregfiú-ne nézz engem mikor mamánk az ölébe vesz mától enyém lett a te volt cicid jobban teszed ha szívsz egy cigit. . Nem tudom miért bámulsz furán most én lettem az Amir király , eddig te voltál az arany herceg de a trónra most én ültem fel. Nem értem miért sírsz keservesen egy jó szót sem mondtál nekem majd meglátod , de jól kijövünk gondolom ha nagyobbak leszünk . Látom bátyám de izmos a tested bizonyára egész nap csak eszel azt hittem hogy csenevész vagy de úgy nézel ki mint egy őrnagy. Ne félj ,ételed nem eszem meg van mamánknak bőven édes teje persze, neked többet nem adunk mert én szopom , közben dúdolunk. Próbálj kissé megértőbb lenni , ha érces hangom kezd zavarni engedd meg hogy én is egyek no-no-ne légy