Ne nézzek másra
Nem így akartam emlegetni titeket ti erős férfiak ,kik szerettek hű nőt, másképp akartam vallani rólatok fals álmok között, búgó alkotóerők. Mint egy kérdőjel repdesnek előttem szürke elmétek képzelőerővel öntve, van- e elmétekben ostoba láz- a szívben vagy csak a test mozog késő éjjelen ? Elfog az undor paplan alá reteszelve érezve émelygős vad vergődésetek szorongó gyomorral ,dobogó szívvel még hallom némán hangotok jelzőit. Csukott szememben halvány fényekre most jól látom kemény arcotok élét, nagy szeretettel ,dorgáló esdekléssel elöntött szégyenem kétségbeesetten. Titkon kukucskálok, látok szemeket őrzik testem, ott vannak ,nevetnek elbűvölten paplan felett dermedten, hogy másra ne nézhessek feletettek.[W.B.]