Ne nézzek másra

Nem így akartam emlegetni titeket
ti erős férfiak ,kik szerettek hű nőt,
másképp akartam vallani rólatok 
fals álmok között, búgó alkotóerők.

Mint egy kérdőjel repdesnek előttem
szürke elmétek képzelőerővel öntve,
van- e elmétekben ostoba láz- a szívben
vagy csak a test mozog késő éjjelen ?

Elfog az undor paplan alá reteszelve
érezve émelygős vad vergődésetek
szorongó gyomorral ,dobogó szívvel 
még hallom némán hangotok jelzőit.

Csukott szememben halvány fényekre
most jól látom kemény arcotok élét,
nagy szeretettel ,dorgáló esdekléssel
elöntött szégyenem kétségbeesetten. 

Titkon kukucskálok, látok szemeket
őrzik testem, ott vannak ,nevetnek
elbűvölten paplan felett dermedten,
hogy másra ne nézhessek feletettek.[W.B.]