Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2021

MINDIG A JOK MENNEK EL

Keserű szájízzel kutatom magam ,hogy Miert az megy el kit imádtam Az élet nyomorúságos búcsúja Mindig egyirányú  sohasem szakad.

Békesség

Bekesseges  derű  az én minden vágyam  Mese hangulatok,lengő  pihe lágyan  Lepjek  be a lelkem  ,halkan észrevétlen.  De ha behavaztak, csöndesen  beleptek  S lelkem  csupa szelíd  álmodó békesség  Miert jön  utána mi felzaklassa  banton? Miért  kell  ,hogy, öröme  meregcseppe  váljon? Miért  nem lehet békén, Miért  kell megerje Begubozott  lelkem  valami  attepje  Oly kevés  kell nekem  ,lig van vágyam  Mese hangulatok,lengő  pihe lágyan  Lepjek  be a lelkem  havazzak  be szépen  Békésen  ,fehéren  halkan észrevétlen.  Vilhelem Margareta Orminisan  31.12.2021.

Szeretlek erdő

Kép
Szeretlek erdő, zúgó  zöld vadon,  Tompa zugasa altató  dalom. Te vagy az erőm, lelkemnek  lelke Leanyalmaim  szép szőlőhegyen. Szeretlek erdő  ,zúgó, zöld  vadon Öreg faid közt  susogo  levél  Beszédes Ajka oly szépen mesél.  Rigó futty  hallszik, fülemüle szól..  Tőlük  tanulok s kedvem újra gyul Lelkem hurjain halk muzsika kel  Itt boldog vagyok ,itt újra  élek, Itt nem fáj semmi  ,Itt újra remélek. Itt oly jó lenni,senki meg nem sért A rezgő nyárfa engem úgy megert Szeretlek  erdő, zúgó, zöld vadon Ablakom előtt nevet  az aranyszinu  hold.. Vilhelem-Margareta  Orminisan  26.12.2o21.

Karácsony

Kép
A decemberi éjszaka  Kék mélyülő  fenyő  Istenként a semmibe tuzte Ezerszikras  csillag fűszerrel Csúcsról,gyökerei korulfuzte.  A mélységes bársony kékben, Elsuppedaz amulasunk és valosagvassal  megbeklyozva örök fenyők közt bujdokol  míg aranysziporkas   csillagrenddel akik melyu  fenyő a vállalni át a szívére  bocsánat keroen  rahajol. Vilhelem Margaréta  Orminisan  26.12.2o21

Ha hárfa szól

Kép
Ha hárfa  szól  és a csillagok szenderegnek, a bolond Hold kacagva jön. Az ég  lejtőjén  libben a lila szoknyája villan a felhők  között.  Jön.S itt terem ablakom alatt  reptebenS nincs reménytelen  szerelmes rám néz és vár. Mint hú kutya megnyalja  a kezem. Ha hárfa  szól és a csillagok  szenderegnek a bolond Hold,hű társam, mindig kacagva  jön. VILHELEM   MARGARÉTA   ORMINISAN  26.12.2021

A vád

Ma ne vádolj Ma lelkiismeret  IM békés jobbot  nyújtok  Fegyvernyugvast kotk veled.  A kedvesem  Csókot  adott  Ma,edes csokot  Kétségek  fellege  Ne vess e csókra Ma barna foltot.

Egy csendes délután

A délután nagy makszirmokat hint el Az óra is olyan álmosan  ketyeg S az utca zaj, mely halkan szurodik be. Amint a villamos lustán csilingel.  A szalmasarga  függöny  meg sem  rebben Arany rózsákat tűz  reá  a napfény,  S egy vén karosszékben, az ablak mellett  A férjem szunnyokal  csendben. Én  lassan elmerengek lelkem gondjaiba, Illatok lustán  terjed  ,mintaz álom  E kis lakás ma csöndes, nyugalmas Nincs  benne ma  se nagy öröm,se bánat.  S a másik kis szoba hűvös csondjeben,  Fiam úgy alszik a kis hálós  ágyban,  Miként  lehunyt  szemű  pufok  kis putto  Egy barna,vén oszhaju  festő  képekben.  Vilhelem Margaréta -Orminisan/W.B/ 25.12.2021.

Ujjaidban a sorsod

 Azt mondják a jó öreg jósok tenyeredben kering a sorsod , mikor megszülettél már ott volt fura térkép rácsban sorakozott.   Most még nem látható a jövőd bal hüvelykujjad megmutatja hátterét a sosem látott létednek kisujjad szív-órája lüktetésében.   De együtt indulnak útnak elébe , sors vonalaidat öt ujjon keresed percnyi fogadalmak rejtekhelyén gyönyörrel tölt el kezdete s a vég .   Tenyered közepén mint egy térkép ott ásít szerencsét hozó" M" formád s míg méred tenyered középvonalát zsémbes vonalak visszatérnek hozzád. [W.B.] 

Téli csoda

Kép
Esti k epek Magányos,árva szomorú  az utca  Az est fonnyaszto, haldokló,hideg Mint régi  álom,úgy jött  vissza  újra S mint régi álom csöndesen  belép. Fázom,most már ragyog a téli est, Tele s tele van árnyékban a leg. A kék homályban, finom esti ködben  A gáz lobogva ,ki kihunyva ég.  Csönd.Egyszer csak hegedű szólal  lágyan, Valahol egy sötét, meleg szobában Egy ifjú  lány  bűnös  dalba kezd. Rám hulla hűs tél  minden buja árnya S eltemetkezik a dal mamoraba  A ragyogó  ,remegő fényben.