A kéregető-WILHELEm
Nem is tudom ,hogy akkoriban miét figyeltem fel rá olyan határozottan.Oly sokszor láttam.
Minden este amikor a munkából érkeztem haza az öreg kéregető ott ült az utcánk sarkán.
Magas ősz hajú enyhén hajlott hatú középkorú férfi aki büszke volt arra ,hogy a járókelők előtt le-le emelte szürke kalapját egy kis fej biccentéssel együtt megköszönte az adakozóknak mint akinak
egyáltalán nem volt szégyen-érzete.
Mintha büszkén hordozta volna keresztjét,még most sem értem ,honnan jött ez a tisztelet érzés.
Nem nézett ki nagyon szegénynek sem éhesnek .Amikor gondolta ,hogy senki nem látja ,óvatosan megszámolta az az napi keresetét.Majd ült órák hosszat amíg késő este lett.
Majd pont olyan komótosan mint ahogy leült ,ugyanúgy felállt ,feltette a kalapját ,majd határozott lassú léptekkel ment hazafelé. Botját hangosan kopogtatta , amikor elégedett volt a napi keresettel.
Még vissza-visszanézett ,hogy nem hagyott-e ott valamit.A ruhája ,tiszta ,mosott ,ápolt.
Hirtelen egy régi barátját vette észre ,amint ugyanolyan ősz hajjal ,lehajtott fejjel lassan
megy a járda túlsó oldalán. .De elég nehezen ment ,görnyedt hátán két nagy zsák nehezedett.
Vallán nagy terhet cipelt ,nehezen mozgott mint akinek fáj valamije.
-Feri -kiáltott reá kéregető hova -hova ilyen búsan kedvtelen?
-Talán megdöglött valamelyik tyúkod ?
Ferinek nincs nagy kedve megállni,de azért leteszi a zsákot amit a hátán cipelt megtöröli homlokát egy zsebkendőnek mondható kis ronggyal.Ráncos ,nyűtt arca idősebbnek mutat mint a keregetőjé.
-Szervusz Jani-válaszolt.
-De rég nem találkoztunk.
-Most jössz a munkából?-közben rágyújtanak egy szivarra.
-Cipekedek én is mert nincs senki ,aki segítsen.A gyárból egyenesen Ide jövök -teherhordó vagyok.
-Tudod az asszony- Bözsi beteg.Ez a munka amit délután végzek ez egy plusz kereset.
Az orvos azt mondta hogy nem éri meg - a karácsonyt.
-Hát mi a baja te Feri -tudakozik Jani ,közben a kalapját tisztelet tudóan forgatja a kezében.
-Tüdő baja van Janikám -vért is hányt már két hónapja.Semmi gyógyszerre nem reagál.
-Különben is mit beszélek ,hiszen nincs is pénzünk a gyógyszerre.
-Hát a Ferkó fiad merre van -rég nem láttam?
-Ajjaj,-Ferkó Angliába ment dolgozni ,de amióta elment most már idestova két hónapja ,se híre se hamva.
-No,no,csak nem történt valami baja ?
-Nem hiszem -értesítenének a rendőrök ha van valami baja lett volna..
-Vártam hátha küld valami pénzt, de meg a címét sem tudom.
-Látod Jani -ha Bőzsi meghal még az anyja temetésére sem fog tudni eljönni!
-Janikám ,te hogy vagy ?-kérdi Feri a kéregetőt
-Még megy a vállalkozásod?
--Persze ,hogy megy virul,-most pont onnan jövök.
-Ilyenkor jövök a munkából .-látod és ilyenkor már nincs is kedvem ,hogy valamit keszitek magamnak vacsorára. Feri lehajtott fejjel hallgatja a rég nem látott barátját Nem is tudja mikor
vacsorázott utoljára.
Nehéz ha egyedül van az ember -látod milyen rosszul csináltam,hogy kitettem a lakómat.
Ha nem is fizetett rendesen ,de legalább volt akivel beszéljek .Most még az sincs.
-Ilyenkor csak ellátom az állatokat és már sötét van.
Nehezen alszom el ,reggel nehezen kelek fel ,de az üzlet az üzlet mennem kell dolgozni, azért kell a pénz nekem is Feri ,anélkül mit csinál az ember.
-Janikám hát te egyedül vagy ,de gondold el ,nekem meg ott vannak az iker lányaim is.
-Azok iskolába járnak ,oda sok minden kell : cipők ,ruhák könyvek ,füzetek ,de gondolom te is emlékszel még azokra az időkre.
-Jaj Feri ,igazad van- elfelejtkeztem már ,hogy milyen sok pénzbe kerül az iskola.
-Reménykedj Ferikém -remény mindig van.
-Az Isten mindig megsegít .
- Jó neked Jani mert a keresetedet nem kell megosztanod,senkivel .Én egész nap cipekedek egy kis kaja- pénzért. Olyan az életem mintegy rabnak.
-Még mindig olyan jól megy az az üzleted ?
-Jól megy szerencsére,nem vagyok adósa senkinek-nem panaszkodom.
Jani szép lassan forgatta a kalapját ,mint aki elmenni készül. A botját jobbra balra lóbálja kezében.
-No, Isten veled Feri -add át üdvözletemet Bözsinek !
-Sajnállak titeket de én sem állok azért olyan nagyon jól az anyagiak miatt.
Most a tavasszal tataroztattam ki a házamat ,kerítés javítás is volt , még jó hogy volt valami kis pénzem megtakarítva ,és onnan Ferikém -onnan volt a pénzem.
Üdvözletem a lányaidnak is -Hogyis hívják öket már elfelejtettem.?
-Sára és Amália,szól bánatosan Feri .Megemelte a zsákokat ,mert mennie kellett neki is ,mint teherhordó dolgozott két cukrászdának.
Útjaik elváltak ,mindketten mentek a maguk útján.
A két őszhajú ember a Feri ,aki teherhordó sietve kocogott tovább ,míg Jani komótosan feltette kalapját és botjával szép lassan nyugodtan ment hazafelé közben hangosan kopogott vele a járdán.
Mindketten megelégedve :Feri boldog ,hogy munkát kapott ,Jani pedig boldog hogy milyen jó meleg fogadja majd otthon.
Szép az élet -gondolkodott magában és elkezdett fütyörészni.
Minden este amikor a munkából érkeztem haza az öreg kéregető ott ült az utcánk sarkán.
Magas ősz hajú enyhén hajlott hatú középkorú férfi aki büszke volt arra ,hogy a járókelők előtt le-le emelte szürke kalapját egy kis fej biccentéssel együtt megköszönte az adakozóknak mint akinak
egyáltalán nem volt szégyen-érzete.
Nem nézett ki nagyon szegénynek sem éhesnek .Amikor gondolta ,hogy senki nem látja ,óvatosan megszámolta az az napi keresetét.Majd ült órák hosszat amíg késő este lett.
Majd pont olyan komótosan mint ahogy leült ,ugyanúgy felállt ,feltette a kalapját ,majd határozott lassú léptekkel ment hazafelé. Botját hangosan kopogtatta , amikor elégedett volt a napi keresettel.
Még vissza-visszanézett ,hogy nem hagyott-e ott valamit.A ruhája ,tiszta ,mosott ,ápolt.
Hirtelen egy régi barátját vette észre ,amint ugyanolyan ősz hajjal ,lehajtott fejjel lassan
megy a járda túlsó oldalán. .De elég nehezen ment ,görnyedt hátán két nagy zsák nehezedett.
Vallán nagy terhet cipelt ,nehezen mozgott mint akinek fáj valamije.
-Feri -kiáltott reá kéregető hova -hova ilyen búsan kedvtelen?
-Talán megdöglött valamelyik tyúkod ?
Ferinek nincs nagy kedve megállni,de azért leteszi a zsákot amit a hátán cipelt megtöröli homlokát egy zsebkendőnek mondható kis ronggyal.Ráncos ,nyűtt arca idősebbnek mutat mint a keregetőjé.
-Szervusz Jani-válaszolt.
-De rég nem találkoztunk.
-Most jössz a munkából?-közben rágyújtanak egy szivarra.
-Cipekedek én is mert nincs senki ,aki segítsen.A gyárból egyenesen Ide jövök -teherhordó vagyok.
-Tudod az asszony- Bözsi beteg.Ez a munka amit délután végzek ez egy plusz kereset.
Az orvos azt mondta hogy nem éri meg - a karácsonyt.
-Hát mi a baja te Feri -tudakozik Jani ,közben a kalapját tisztelet tudóan forgatja a kezében.
-Tüdő baja van Janikám -vért is hányt már két hónapja.Semmi gyógyszerre nem reagál.
-Különben is mit beszélek ,hiszen nincs is pénzünk a gyógyszerre.
-Hát a Ferkó fiad merre van -rég nem láttam?
-Ajjaj,-Ferkó Angliába ment dolgozni ,de amióta elment most már idestova két hónapja ,se híre se hamva.
-No,no,csak nem történt valami baja ?
-Nem hiszem -értesítenének a rendőrök ha van valami baja lett volna..
-Vártam hátha küld valami pénzt, de meg a címét sem tudom.
-Látod Jani -ha Bőzsi meghal még az anyja temetésére sem fog tudni eljönni!
-Janikám ,te hogy vagy ?-kérdi Feri a kéregetőt
-Még megy a vállalkozásod?
--Persze ,hogy megy virul,-most pont onnan jövök.
-Ilyenkor jövök a munkából .-látod és ilyenkor már nincs is kedvem ,hogy valamit keszitek magamnak vacsorára. Feri lehajtott fejjel hallgatja a rég nem látott barátját Nem is tudja mikor
vacsorázott utoljára.
Nehéz ha egyedül van az ember -látod milyen rosszul csináltam,hogy kitettem a lakómat.
Ha nem is fizetett rendesen ,de legalább volt akivel beszéljek .Most még az sincs.
-Ilyenkor csak ellátom az állatokat és már sötét van.
Nehezen alszom el ,reggel nehezen kelek fel ,de az üzlet az üzlet mennem kell dolgozni, azért kell a pénz nekem is Feri ,anélkül mit csinál az ember.
-Janikám hát te egyedül vagy ,de gondold el ,nekem meg ott vannak az iker lányaim is.
-Azok iskolába járnak ,oda sok minden kell : cipők ,ruhák könyvek ,füzetek ,de gondolom te is emlékszel még azokra az időkre.
-Jaj Feri ,igazad van- elfelejtkeztem már ,hogy milyen sok pénzbe kerül az iskola.
-Reménykedj Ferikém -remény mindig van.
-Az Isten mindig megsegít .
- Jó neked Jani mert a keresetedet nem kell megosztanod,senkivel .Én egész nap cipekedek egy kis kaja- pénzért. Olyan az életem mintegy rabnak.
-Még mindig olyan jól megy az az üzleted ?
-Jól megy szerencsére,nem vagyok adósa senkinek-nem panaszkodom.
Jani szép lassan forgatta a kalapját ,mint aki elmenni készül. A botját jobbra balra lóbálja kezében.
-No, Isten veled Feri -add át üdvözletemet Bözsinek !
-Sajnállak titeket de én sem állok azért olyan nagyon jól az anyagiak miatt.
Most a tavasszal tataroztattam ki a házamat ,kerítés javítás is volt , még jó hogy volt valami kis pénzem megtakarítva ,és onnan Ferikém -onnan volt a pénzem.
Üdvözletem a lányaidnak is -Hogyis hívják öket már elfelejtettem.?
-Sára és Amália,szól bánatosan Feri .Megemelte a zsákokat ,mert mennie kellett neki is ,mint teherhordó dolgozott két cukrászdának.
Útjaik elváltak ,mindketten mentek a maguk útján.
A két őszhajú ember a Feri ,aki teherhordó sietve kocogott tovább ,míg Jani komótosan feltette kalapját és botjával szép lassan nyugodtan ment hazafelé közben hangosan kopogott vele a járdán.
Mindketten megelégedve :Feri boldog ,hogy munkát kapott ,Jani pedig boldog hogy milyen jó meleg fogadja majd otthon.
Szép az élet -gondolkodott magában és elkezdett fütyörészni.
Megjegyzések