Tollpihe- verselo versek
Zárt autóban összezsúfolt kis csirkék utaznak, biztos egyetlen végzetük felé, a sok rácsos vasrekeszekben pihegnek, nem csipognak,de izgatottan lihegnek. Zárt kocsi mögé húzódtam egyenest nem előztem,szívem nyugtalan lett, egy adventi ünnep kora délelőttjén sok fehér tollpihe a hajam befedte. Visz minket a gonosz, erősen csipogtak: hiába csipogunk a világ nem velünk tart, tápláljuk egymást, kis sorsunkba harapva pici tollpihék,bilincsbe zártan, zavartan. Minden mindennek része, és egészbe egymáshoz tapadva halálfélelemben, tollpihék szállnak közöttünk leverten míg sötét vér csillog fehér tollpihékre.