Tollpihe- verselo versek

Zárt autóban összezsúfolt kis csirkék

utaznak, biztos egyetlen végzetük felé,

a sok rácsos vasrekeszekben pihegnek,

nem csipognak,de izgatottan lihegnek.

 

Zárt kocsi mögé húzódtam egyenest

nem előztem,szívem nyugtalan lett,

egy adventi ünnep kora délelőttjén

sok fehér tollpihe a hajam befedte.

 

Visz minket a gonosz, erősen csipogtak:

hiába csipogunk a világ nem velünk tart,

tápláljuk egymást, kis sorsunkba harapva

pici tollpihék,bilincsbe zártan, zavartan.

 

Minden mindennek része, és egészbe

egymáshoz tapadva halálfélelemben,

tollpihék szállnak közöttünk leverten

míg sötét vér csillog fehér tollpihékre.