Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

A házak fedelei fehéren világítanak a szürke égbe, megmarad a hó az utca északos felén is, de az úttesten, ahol mennek, elolvad, ahogy leesik mindjárt. Piszkos kása lesz belőle s amin a menet is átgázol, az tiszta locsogó sár.  Sokan tapicskálnak az üvegkocsi után, férfiak, nők elegyesen, de arcukon nem bánat van, csak komolyság és tisztelet, ami a halálnak mindig kijár. Az utolsó sorban három ember megy. Negyvenen túl lehetnek már, arcuk borotváltan is petyhüdt s hajuk ezüstös. A görnyedt testtartás természetes forma náluk s nem az elhunyt barátnak szól. - Jó ember volt - mondja a törvényszéki bíró. Ezen az utolsó kicsi szón úgy elgondolkozik. Lenéz, de nem a földet látja, csak a két nagy gombot a hasán és a két gomb között egy hajszálat. Kesztyűs kezével gyorsan lesepri onnan a hosszú szálat és aggódva néz szomszédjára, a szikár ügyvédre, hogy az vájjon látta mozdulatát. Megnyugodhat ott  hamar, mert az csak néz maga elé és azon gondolkozik, ki lesz most már a negyedik a tarokk pa

Nagybátyám- :  dr Fakesch András-Bandi   az -  orvos  annak idején gyakran mondogatta nénémnek - hogy ha majd megvénülnek, a Nyárád mellett vesznek házat,ott fognak megtelepedni. Ott hűs a fenyves, juhok nyakán a kolomp édesdeden muzsikál s a napi költség ételre, ruhára kitelik majd a nyugdíjukból  .A zene volt a fontos ! Nagybátyám csodásan hegedült , festett ,művész lélek volt. Nagynéném-Klárika -  ráhagyta, hogy "jó-jó- hál Istennek van még idő" és Nagybátyám megelégedetten  fütyörészett   Ez a  fütyörészés    volt a szokása , no meg a festegetés   bármiről..Már elképzelte a kis házikót is  két vendégszobával is család  számára, le is rajzolta ,el is tervezte. Pedig már nagy része a gyerekeinek   másfelé költöztek .  De valahogy  tartozott ezzel az álommal dédapjának, az  az ácsnak    ,akik  Németországból  kerültek  Erdélybe, egy grófi családhoz.   András bácsi-Bandi-  kereszt nevével  több nemzedék nevét viselte De a keresztnév maradt négy nemzedéken át -Andrásnak