Szállj hozzám régi szerelmem
Szállj le ma hozzám, régi szerelmem Szépszavú bübáj, jöszte le,hát Bő csodaforrás, édes igézet Jöszte, borulj rám tarka világ. Boldog, aki ha egyszer is lát. Ládd, a valónak szűk a határa Föld röge köt le, s el se bocsát. .Am, ha te vélünk, omlik a gátunk Tél hava ontja nyár súgarát S puszta mező ad dús palotát. Hűvös a súgár, nyúlnak az árnyak Ifjúkorom már messze maradt. Messze a szívnek büszke reményei S szunnyad a vágy is hamva alatt Közben az útam egyre halad. Jártam eddig tarka mezőben, Ámde ma útam útlan avar Jössz-e ma velem, leszel- társam? Jöszte, már más úgyse zavar Jöszte, az útnak vége hamar. Szállj le még újra, régi szerelmem Százszavú bűbáj, le jossz e hát? Bő csodaforrás, édes igézet Szállj le, borulj rám, tarka világ./w.b/ ,