Szállj hozzám régi szerelmem

 Szállj  le  ma  hozzám,  régi  szerelmem

Szépszavú  bübáj,  jöszte le,hát

Bő  csodaforrás,  édes  igézet

Jöszte,  borulj  rám  tarka  világ.

Boldog,  aki  ha  egyszer  is  lát.

Ládd,  a  valónak  szűk  a határa

Föld  röge  köt  le,  s  el  se  bocsát.

.Am,   ha  te  vélünk, omlik  a  gátunk

Tél  hava  ontja  nyár  súgarát

S  puszta  mező  ad  dús  palotát.

Hűvös  a  súgár,  nyúlnak  az  árnyak

Ifjúkorom   már  messze  maradt.

Messze  a  szívnek  büszke  reményei

S  szunnyad  a  vágy  is  hamva  alatt

Közben  az  útam  egyre  halad.

Jártam   eddig  tarka  mezőben,

Ámde  ma  útam  útlan  avar

Jössz-e  ma  velem,  leszel- társam?  

Jöszte,    már  más  úgyse  zavar

Jöszte,  az  útnak  vége  hamar.

Szállj  le  még  újra,  régi  szerelmem

Százszavú  bűbáj,  le jossz e  hát?

Bő  csodaforrás,  édes  igézet

Szállj  le,  borulj  rám,  tarka  világ./w.b/

,