Harc az életért--WILHELEM
Mert nem csoda: a kor, amelyben élünk, oly kalandos, oly esztelen, komor, hogy jaj annak, ki másról szólna velünk, mint csendről, mely a békéhez sodor. Míg drága kaland volt a pubertásunk érettségink drukkja még most is éget nem tudtuk, utat mely irányba ássunk s elvesztettük máris az új életet. De mit folytassam? Más is végigélte ezt is és azt is, mi még utána jött, a békét, mely a harcot meg nem érte s mely üres szó volt vad káosz fölött. Mindent kerestünk ,néha oly valaki, férfit, hogy mosollyá tegye sóhajunk mert ostoba, ki lehetetlent óhajtott olyant, minőt egy asszony átalakított. A világot megváltoztatni nincsen módunk, de hogy két lekötött kezünk a végzetnek elégedetten intsen szüntelen, csodával varázslatosan rendelkezünk.