Harc az életért--WILHELEM

Mert nem csoda: a kor, amelyben élünk,
oly kalandos, oly esztelen, komor,
hogy jaj annak, ki másról szólna velünk,
mint csendről, mely a békéhez sodor.

Míg drága kaland volt a pubertásunk
érettségink drukkja még most is éget
nem tudtuk, utat mely irányba ássunk
s elvesztettük máris az új  életet.

De mit folytassam? Más is végigélte
ezt is és azt is, mi még  utána jött,
a békét, mely a harcot meg nem érte
s mely üres szó volt vad káosz fölött.

Mindent kerestünk ,néha oly  valaki,
férfit, hogy mosollyá tegye sóhajunk
mert ostoba, ki lehetetlent óhajtott
olyant, minőt egy  asszony  átalakított.

A világot megváltoztatni nincsen
módunk, de hogy két lekötött kezünk
a végzetnek elégedetten intsen szüntelen,

 csodával  varázslatosan rendelkezünk.