Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

 Tekinteted  azuros  mélységében hunyó  álmok  némasága  mereng ,Hajnalosan  mely  olykor feldereng, Ha  Május  zeng  az  enyhe  napsütésben. De  annak  csak  visszfénye  integet:   ,„Szent gerjedelmek  mécsvilága  lettem!   ..."Ó,  ifjúság,  mikor  még  önfeledten \Alom-máglyán  égett  tekinteted !Ott  trónol  benne  most  a  nyugalom, enyhe  melege  élted  sugarának ;S  már  nem fodrozza  fel  lelked  tavának Sima  tükrét  enyelgő  fuvalom .A  békességnek  szelíd  csillaga Mosolyg  le  rám  most  szemed  kék  egér ől .S  míg  vágyón  int  a  csendes  éjszaka, ezeregyéji  tündéri  regékről Színes  takarót  sző  reám  a  csend,] s valahonnan Morpheus  dala  zeng

 Láthatatlan  fonalak  miriádja,  melyek  bús,  árva  ember-sziveinket  a  földtől  az  égig  kötözik  titkon .Ők  védnek,  féltnek  és  tártnak  meg  minket .A  milliárd  szál,  selyemlágy  lepelként,  mindentől,  mi  reánk  tör,  mentnek,  óvnak.  Rajtuk  lebeg  fel  néma  sóhajunk  is  az  Úrhoz,  miként  egy  parányi  csólnak .Ők  adnak  nekünk  életet  e  földön  és  dobnak  végűi  a  fekete  űrbe,  hogy  a  porunk  váljék  ott  porhanyóvá,  s  legyen  új  élet  a  rögbe  vegyülve. S  így  fakasztanak  más  sarjat  belőlünk  legyünk  szent,  örök  körforgás  a  létben.  Hisz  a  mi  sorsunk  is  csak  egy  fonal-szál , mely  ered,  van  és  elszakad  a  légben.