Tekinteted

 Tekinteted  azuros  mélységében

hunyó  álmok  némasága  mereng

,Hajnalosan  mely  olykor feldereng,

Ha  Május  zeng  az  enyhe  napsütésben.

De  annak  csak  visszfénye  integet:

  ,„Szent gerjedelmek  mécsvilága  lettem! 

 ..."Ó,  ifjúság,  mikor  még  önfeledten

\Alom-máglyán  égett  tekinteted

!Ott  trónol  benne  most  a  nyugalom,

enyhe  melege  élted  sugarának

;S  már  nem fodrozza  fel  lelked  tavának

Sima  tükrét  enyelgő  fuvalom

.A  békességnek  szelíd  csillaga

Mosolyg  le  rám  most  szemed  kék  egér

ől

.S  míg  vágyón  int  a  csendes  éjszaka,

ezeregyéji  tündéri  regékről

Színes  takarót  sző  reám  a  csend,]

s valahonnan Morpheus  dala  zeng