A gőg
És várt, arcán mosoly a gőgos, szíve mint egy rög hatalma merész egyből elérte merészségét Ő ,a gőg kit meg lángész szült . És ez volt minden kincsem , de nem méltó semmire csak egy kis seb, mint egy bélyeg mely pecsétet hagy a levélen , de térdelt előttem merészen kegyelettel az Ő , ki semmit nem érzett jók ,tiszták körében seb maradt örökre levélbe zárt intelem, postaládában magára maradt örökre. Senki nem kereste a hatalmas az Ő -t sohasem.[W.B.]