Egy kislány emlékére
Van egy érzésed- nem tettél eleget, van egy érzésed,- mindent megtettél s most itt állsz világodban egyedül lelked s tested kínok közt feszeng. Nem vagy hibás Istenem -értsd meg fájdalmad hangos, süket a gyász-zene, s ha újból forgatnád életed kerekét biztos hős lennél,kislányod előtt. Azelőtt is hős voltál ,Neki a mindene miért történt mindez-valaki tévedett? Lehoznád neki a Napot ,csillagfényeket csak még egyszer simogatnád kezét. Csak még egyszer fognád kacsóját mellyel vidáman ráztad kis játékát sírni sem tudtál ,nem volt könnyed elsírtad már rég ami történt veled. Lelke tisztább volt a fehér galambnál álmában olyan volt mintegy királylány valószínű szép királyfi várta odafenn időnként vissza néz apja felé örömmel . Istenem adj erőt , amennyit csak lehet hogy az apa átvészelje a hiányérzetet vigyáznak rá fenn , ha itt lent nem tették adj erőt az apának hogy mindezt elviselje.