Sasfészek---WILHELEM
A szász sasfészek - [Szeretettel dedikálom Vilhelem Erzsébetnek ] Városom mint egy szuka véresen szikrázik a foga, bár most csend üli meg és olyan mint egy álmos eb, régebb harcok temetője harsonáknak búg keresztje, tegezzen álltak a nyilak, ágyúk zúgtak, háborúztak Vízaknát szét morzsolták . Ma már kékebb kék ég alatt és zöldnél zöldebb felett , álmosan nyújtózkodik alant százszor szépek szent virágja Vízaknának látomása, amiben meghal a csoda , mert nem akármilyen, benne tiszta szász vér tüzel, örök ősök szemfedője , büszke Holdnak szűz keresztje, tüzesen de némán hallgat az alkonyban búsan lankad. Mert akkor is szólt a harang akár az elborúlt ég alatt , akkor is születtek lények kiknek ereiben a vér kéken csörgedezett néma hitben , akár a mi őseinknek, kik ma szent fészkeikben álmodoznak kéket- lilát, mert elhagyni szülöhelyet aki mindig veled megyen, nem átallom kételkedni , hogy megáll a tér és idő , nem hozza vissza soha azt, kit álmodik a csoda. örök emlék les