Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

 Vágyom a vágyra  Vágyom az ajkak játékos szavára vágyom a szavak ritmus-zenéjére, vágyom a zene láng lobbanására és messzi szférákba üzenésére.   Vágyom a lélek csoda szépségére vágyam a szépség plasztikus formája vágyam a formák teljesedő harca vágyom a harcok nagy diadalára.   Vágyom az eszmék igaz értésére és az értelem bölcs igazságára s a létezők tökéletességére s vágyam, az örök tökéletes ember.   Vágyom ember erejére a hitben vágyom a hit beteljesülésére törvény-igazság testvériségére, és testvér-emberek szabadságára.   Vágyom a Napnak örök sugarára s a sugarak játékára a Holddal, vágyom a holdnak s száz bolygók titkára, ember természet harmóniájára.   S mindenre, ami elérhetetlen még, s vágyom emberöltök évszázadjaira évszázadok évezres gyűrűjére mert bennem a vágyak tűz kohója ég Vágyom a vágyért.

 Gyermekkorom sok furcsa árnnyal Halott kis álommal teli Két karikás, nagy csuda kék szem, Kis keskeny arc. Ez volt Jani.   Kék matrózing a vézna vállán Álla alatt a hegedű, A zengő, zúgó csodaszekrény Rajta négy húr, két S betű.   A parkban mindig alkonyat van, A tó nem is mozdul, inog A labdarózsák teliholdak És csillagok a jázminok   Én délutánként ott aludtam, Hol ágyaztak dús, vadmohák És Jani jött, és Jani surrant És pendült, sírt a szerenád.   Ahogy kisgyermekek zokognak Hogy fáj,és a szívünkbe szúr Oly furcsán, olyan fuldokolva Nagyon szabadon sírt a húr.   Hogy néha mint a zápor verdes És néha mint a csók, szelíd, Olyankor én nagyon szerettem Jaj úgy megsajnáltam a Jani