Osz kezdete
Elkésett rózsabimbók még reméltek Az őszirózsa szinte újraéledt kis kertünk fái véres könnyet sírtak Megálltam köztük őszre-váró szívvel, A lelkem fürdött hulló szirom-árban s egy pillanatra azt gondoltam, nyár van Nyár. Fojtogató, gyull, meleg évszaka tikkasztó hőség ,a szerelem lázas játéka.. enyhe, holdas éj ezer emléket hozott felém és ragyogott a táj, a kert, mint színkeverék a hőség,égő palástban nap szórva tört elő megfékezve hűs árnyak letelepedését. Csak most tudom, hogy hull a dér a fákról, ha bús veréb fázón az ágrol ágra száll ekkor suttogta el búcsuszavat a megvadult nyár azon a mámomrító forró délután . . .