Osz kezdete

 Elkésett rózsabimbók még reméltek

Az őszirózsa szinte újraéledt

kis kertünk fái véres könnyet sírtak

Megálltam köztük őszre-váró szívvel,

 

A lelkem fürdött hulló szirom-árban

s egy pillanatra azt gondoltam, nyár van

Nyár. Fojtogató, gyull, meleg  évszaka

tikkasztó hőség ,a szerelem lázas játéka..

 

 enyhe, holdas éj ezer emléket hozott felém

és ragyogott a táj, a kert, mint színkeverék

 a hőség,égő palástban nap szórva tört elő

megfékezve hűs árnyak letelepedését.

 

Csak most tudom, hogy hull a dér a fákról,

ha bús veréb fázón az ágrol ágra száll

ekkor suttogta el búcsuszavat a megvadult nyár

azon a mámomrító forró délután

 

 

 

  

 

 

 

 

 

.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.