Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

Mi-e dor de cerul de acasă                                  unde mă simt in siguranță, de păsări născute printre stele de mirosul ierbii parfumate . Mi-e dor de apele cristaline, ce nu se găsesc nicăeri in lume de cocorii  mei cu zborul lin şi  de mirosul copacilor de tei. Mi-e dor de brazii cei falnici de cerul albastru care găzduieste de căpriori  ,ce sar peste butuci, de miei grăsuţi cu blana carlionţi. Mi-e dor de familia mea blândă de mama mea cu gânduri linistite de perechea mea  ,care  mă aşteaptă mi-e dor de tot ce inconjoară  casa. Şi dacă câinele meu sare pe mine, ştiu că am  ajuns acasă cu bine uşa se deschide parcă    printr-o minune , iar eu păşesc inăuntru cu bucurie.     [W.B.]

Utolsó éjszaka és aztán elmentél, szárnyaid nőttek és csak elrepültél néztem utánad bánatos szívemmel, láttam nagyon fent vagy,bele remegtem. Nagy csend és béke lett a szívemben, tudom vissza nem jössz,megbékéltem szárnyaid nagyok,ragyognak és szépek, másfele visznek ,ahol megkereslek.