Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

Leheleted legyen forró égessen , a szájad pajkos álom ébresszen . Ölelésed  legyen lánc mely körül fog , lakat is legyen rajta, tiéd a zár. . Vágyam ébresszen benned kegyelmet, kezed kösse kezemhez  a bilincset. Ne engedj el, ha esetleg  tévedek, bocsáss meg nekem ha eltérek, Olyan vagyok mint egy sugár valóság, körülöttem mágnes vibrál tágasság, Ha könnyem földbe szivárog ássad ki, szerelmemet és lelkemet emeld ki , A fényt, akár mily kicsinyke éleszd fel, ingatag testemet , mi picinyke találd meg, Ne engedd a tévelygésem vezessél, ha kiszáradnak könnyeid  jelezzél . Vérrel fogom visszafizetni ígérem, , a bilincset kezeimről   ne bontsd ki .[W.B.]  

Oly forró a szenvedély lángja fölcsap, törtet feléd, de lelkedben, ami marad felejt hűtlen, mert oly gyönge néha tested langy fénye csak egy hullámsodrás mámora az áldott kis csoda, ami eltévedt, s bánatba torkollik tova. Oly szép a mámor csodája, furakodik halkan és mint bomlott nyáj barangol szíved raktárába, de oly gyönge a szíved, nem bírja lüktetését majd csendesen suhan karjaidba, hűtlenül eltűnik tántorogva a nagy sodrás hullámaiban. Minden csak percek zavara, mert nyargal az idő, könnyen illan lángolatlan, s hiába kergeted szomjasan, eltűnik a fénytelen alagútban, s döbbent arcod sápadt színben hallgatag, már nem szorítod markodban a szenvedély mámorát, de tudod, nem lesz több ilyen soha.