Egy faluban szinte mindenki ismeri egymást,mintha rokonok lennének .
Viszont egy falunak mindig megvannak a maguk orvosai ,bölcsei,tanítója ,mint minden kis közösségben. Mindenki ismeri szomszédok családi helyzetét.
Sok dolgos ember élt ebben a kis közösségben .Reggeltől estig dolgoztak a mezőn.
Volt egy nagyon békés teremtés ebben a faluban akiről írok,akit mindenki Pista bácsinak szólított.A falu nem volt messze Régentöl- Sárpatak a neve.Szép kis falucska
erdővel körülvéve .
Szeretett tanácsokat adni az embereknek de főleg a fiataloknak .Pista bácsi egyedül élt a nagy kertes házában .Felesége a Júlia nemrég ment el utolsó hosszú útjára ,ahonnan nincs visszatérés.
Pista bácsi kezdte megszokni az egyedüllétet szép lassan. Gyakran jutott eszébe Juliska .
Reggelente elvégezte a ház körüli teendőket ,majd ö is megreggelizett.
Utána kiült a háza előtti padra és szivarját megsodorva ,elnézte a siető dolgos embereket ,közben magában elmélkedett. Mindenki tudta róla hogy nagyon bölcs ,megfontolt ember.
Sokan fordultak hozzá tanácsokért és nem bánták meg.
Egy nap egy fiatal fiú ült Pista bácsi mellé és fészkelődve jobbra -balra ,nem is tudta hogy kérdezze meg az öreget,arról ami neki nagyon fontos volt.
-Jó napot Pista bácsi!
-Adjon Isten -felelte fél szájjal Pista bácsi
-Pista bácsi -szólt hirtelen kérdezhetek magától valamit ?
--Kinek a fia vagy gyermekem ?-közben feltette a szemüvegét.
--Nagy András fia vagyok , Ferike a nevem, ott lakunk falú szélén ,ó már tudja maga is Pista bácsi-a Bandi szabónak a fia vagyok .
--Hm,hm,hümmögött Pista bácsi-mondd gyermekem mi a te gondod ?
-Tanítson meg engem drága Pista bácsi hogyan lehetek jobb ember?
-Hogyan mutassam meg az embereknek ,hogy én is érek valamit,nemcsak az apám ,akitől egyebet nem hallok
csak a szidásait egész nap ,hogy :
-Semmire sem vagy jó te gyermek !
-Mit kell tennem ,hogy az emberek,megtudják hogy én is sokat érek és tele vagyok jósággal nemcsak apám .
Pista bácsi anélkül ,hogy a fiúra nézett volna , csak ennyit válaszolt:
-Sajnos most vannak valami személyes ügyeim és nem tudok koncentrálni más dolgokra.
-Lehet ,azután megtanítlak,mit kell tenned-de ha te segítenél hogy megoldjam a gondom ,utána én is válaszolok neked hamarabb.
-Jól van- válaszolta Ferike fél szájjal,mert úgy érezte ,hogy nem veszi komolyan Pista bácsi sem őt ,mint mások a faluban.
-Mit kell tennem ?-kérdezte Ferike ?
-Ide figyelj fiam nagy szükségem van valami pénzre és gondoltam hogy megkérlek-közben az ujjáról lehúzta karikagyűrűjét-hogy menj be a a legközelebb városba és próbáld eladni,de vigyáz mert a gyűrűnek nagy ára van.
Pista bácsi közel hajolt Ferikéhez és mondott egy óriási összeget.
-Azon alul ne próbáld eladni.
-Tudod ez a gyűrű nagyon értékes-látod vannak rajta kis apró rubin kövecskék ,sokat ér !
-Gondolom a legjobb ha Régenbe mész ,mert közelebb van ,nem kerül az út sok pénzbe.
-Csak arra kérlek nehogy olcsón add el ,inkább térj vissza ,majd megpróbáljuk máskor
amikor majd emelkedik az arany ára.
-Nem bánom Pista bácsi ,megpróbálom hátha sikerül.
.-Vigyázz szólt az öreg ,ez egy nagyon rég gyűrű,tele van rubinnal ,még fiatal koromban vettem ,mint háborús fogoly egy német katonatiszttől.
Másnap Ferike nagy izgalomban volt ,felült az első vonatra ami Régen felé ment.
Megkereste a legjobb ékszer boltot és próbált alkudozni a gyűrű felett.
-Hát mennyit kérsz -kérdezte egy nagy kövér ékszerész az "Aranybull-ban ?
-A nagyapám azt mondta hogy lévén tele van kis rubin kövekkel ,többet kérjek mint egy egyszerű arany karikagyűrűért.
Az ékszerész nagyokat szuszogva rakta fel a nagyító szemüvegét,és nagyon hozzáértően
forgatta ide-oda ,időnként megcsóválta a fejét ,mint aki nem hisz a szemének.
-Hogy is mondjam fiam ,valóban értékes.
-Hát kedves fiam -közben figyelmesen ellenőrizte még egyszer a gyűrűt az ékszerész.
-Én nem tudok annyit adni ,amennyit nagyapád kér. -Sajnálom de nincs annyi pénzem .
-Sajnálom ,próbáld meg a központi ékszer boltban.
-Ferike végig járta az összes ékszer kereskedőket ,de senki nem ajánlott annyit ,amennyit Pista bácsi kért.
Ferike szerette volna ,ha lenne annyi pénze ,hogy megvegye ő a gyűrűt és az árat átnyújtsa az öregnek.Komolyan gondolta hogy Pista bácsi pénz hiányban szenved.
Így szomorúan tért haza hasztalan, dolog végezetlen.
-Drága Pista bácsi senki sem akar annyit adni,amennyit tetszett kérni és így visszahoztam
a gyűrűt .
-Sajnálom,hogy nem tudtam segíteni önnek.
-Ülj le fiam és ne búslakodj .
-Gyere magyarázzak meg neked valamit-ezzel Pista bácsi leült komótosan a padjára ,
szivarját sodorva a következőket mondta Ferikének.
Te is olyan vagy ,mint ez a gyűrű,kedves barátom.
-Nem értem-válaszolt Ferike .
Hát ide figyelj -Te is olyan értékes vagy ,mint a gyűrű,csak egy hozzáértő tudja megmondani mennyit érsz igazán,ahhoz pedig sok év kell elteljen .
-Egész életünkben járkálunk jobbra -balra ,sok emberrel találkozunk ,akik nem tudnak értékelni
addig, amíg megismernek minket ,de a tetteiddel amiket teszel egyesek azok után ítélnek meg.
-Jól vigyázz -az élet tele van göröngyökkel és sohasem tudhatod mikor érsz egy egyenes útra -az igazak útjára-
ahol majd rájönnek majd ki is vagy te .
Az embereket nem a csillogásuk után ítélik meg -mondta az öreg és szép lassan felhúzta a gyűrűt az ujjára ,majd rágyújtott szivarjára.
Ez a történet azoknak szól, akik a nap mint nap, csillogni akarnak , hozzáadott értékekkel képviselik jellemüket és nincsenek tisztában az általuk képviselt értékkel. Mindig emlékezz rá, milyen nagy az értéked, még ha sokan nem is veszik észre, vagy úgy tűnik, hogy nem veszed észre, milyen értékes vagy.
Ferike ebből mindent megértett egy életre.
