Kék Világ -Vilhelem -Orminisan -Margareta blogja

. . A költő az új élet tervezésének élén szerepe vállalásában messiás lévén titkokat tartó tiszta művészi eszköz de gondolkodása " Léda ajka között ". Összekevert ellenpontok indulatán gyötrődő lelke megbukik tudatán csak Ő ismerheti a szerelmi nászt ezért " Lédával a bálba" együtt jár " . Ő dominálja saját mártírsága sorsát sokkal különbnek tartja magát másnál , állandó bántását használja önön magán látomása végén már fullad állomásán.. Szeretné magának ,de soha ne másnak boldogságuk könyörtelen elmúlás árnya , Léda szerelme már régóta kiüresedett le szed róla minden értékes érzelmet . Felborzolt idegek, változnak a ringyók rohanástól űzve ,köröznek vádak, borok az ősz kacag a költő szent vágyakozásán miközben Párizsban egyedül ül a padján . Vágyik egyre az új élet beteljesülésére meghalni nem szabad, hívják területek , megismeri az anyagi gondok rejtelmét tengeren túli világa szét tépi türelmét. Eltévedt" lovasként...

Már semmi sem ugyanaz mint rég a szó fogytán van benned elég hitemben már árva asszony vagyok keservemben koldusként dalolok. Részvéttel adogatsz szánalmat valósat, testem izzó terhe alatt bársonyba bujt víg mosolyomat sorsnak adod, mi belőlem leszakadt. Már semmi sem ugyanaz ,mint rég szerelmed szárnyal az élet hűsén szikra darabokra szóródik lüktetve az elszámolás nagy utolsó üteme. Bár szép volt az élet kettes frigyben száz ajkú csókjaim kéjes örömében úgy vágyódik szívem lomhán tekeredve ajkad körül, fösvény szerelmedben. Ma már csak tompa gyertyafények lángolnak tompán az estben nélküled, s én hálásan hordom emlék képedet légy áldott, magamban benned élek.

Görcsös kérdésem vibrálgat, ha már féltve őrzöm álmod gyanútlanul simogatom behunyt szemed és az arcod lehet e rossz a férfi sorsod? És ha mégis eltévednék, jó tanácsod elfeledném mit kegyelemmel kaptam tőled, segít e a szerencse,vagy életemnek dús kegyelme táplálnál e szeretetet vagy lelked nem érezne dús szerelmet nem ígérne akkor minden elveszne? S, ha csókokkal esküdöznék, elhinnéd e amit mernék? Tüzes lánccal veregetném kigyúlt testem, vagy talán visszakérnél és szerelemmel megbűvölve visszafognál, sóvárogva hozzám bújnál? Bár topogna a világ mersze de tiéd volna szívem fele, megcsókolnád e e hajam, ha már szíved elraboltam, vagy hagynál a sötét kéjben, vágyaimmal egybekelve mindörökre.? Mert tudom megöltelek,. mikor sírva kerestelek a sötét zűrzavaros létben, akkor mondd., hagynál e a verem szélén hogyha iszonyatba esnék, mert a nőknek könnyű álma, örök életnek a vágya. De ,,ha csókom újra éled, és átfonja a testedet elkergetnél e engemet? [W.B.]

Körös-körüll hatalmas szürkeség , februári áradat egy hűvös légtömeg , a föld fekete, a tenger még jegetlen miközben Szaharában a hó kesereg . A meleg- hideg nyirkok belsejében nem érezzük még a tél tündöklését , csak keringőzik a szél vakmerően sejtetve halálát ,győzelemről énekel . Csínján bánik a tél a közelítéssel megszegve minden törvénytételt valljuk be változott a hőmérséklet talán közelítünk a forró égövhez. Nem a természet hibás személyesen , benne van a keze az emberiségnek a zöld levelek hullása is sokat késett , s a gyárak füstjei ontják a hőséget. [W.B.]